Mikulásvirág

A mikulásvirágot a lakás napfényes részén helyezzük el, de a tűző napsugaraktól óvjuk. A növény nem kedveli a változó hőmérsékletű szobát, és a huzatot. A legjobb, ha nyílászáróktól távol egy olyan helyiségben tartjuk, amelynek hőmérséklete legfeljebb 16 és 18 C-fok között ingadozik. 23 C-fok felett a növény biztosan pusztulásra van ítélve. A száraz levegő is árt neki, ezért a fűtőtesttől távol helyezzük el. Száraz levegőjű lakásokban napi egyszeri alkalommal kézi párásítóval növelhetjük a növény körül a páratartalmat.

Minél több fényt kap a növény, annál hosszabb ideig virágzik, és a fellevelek is sokáig szépek maradnak.

Elvirágzás után, március-áprilisban a színes fellevelek is hervadnak. Ekkor a főhajtást a következő oldalelágazásig távolítsuk el, és ültessük át a növényt, lehetőleg anyag cserépbe. Az ültetőközegnek enyhén savanyú, 6,2 pH-jú (Florasca B típusú) virágföldet válasszunk. Mérsékelt öntözés mellett háromhetente, majd a nyár folyamán kéthetente tápoldatozzuk a növényt általános hatású tápoldattal. A nyári hónapokban a mikulásvirágot a szabadban is tarthatjuk, de ne tegyük a tűző napra.

Nagyon fontos, hogy ne változtassuk a növény helyét, mert az elmozdított cserép más irányból kapja a fényt és ezért hajlamos eldobni a virágbimbóit. Hasonló következményekkel jár a túlságosan száraz és meleg levegőjű helyiség is.

Elvirágzás után a karácsonyi kaktuszt kissé vissza lehet vágni. A lemetszett hajtások alkalmasak a növény szaporítására is, mert, ha ezeket tőzeges homok keverékével megtöltött cserépbe ültetjük, akkor gyorsan és biztonságosan meggyökeresednek.

A növény szaporítható az érett magjainak elvetésével, sőt oltani is lehet és így törzses fácska nevelhető belőle.